TRIANON 103 – Akin átsütött az Isten Lelke

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

139 éve született Slachta Margit

Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született Kassán. A Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő emlékét 89 esztendőn végighúzódó életútja és két évvel ezelőtti budapesti újratemetése eseményének felelevenítésével, valamint Józsa Judit alkotásának bemutatásával idézzük fel. Az említett kompozíció törékeny, pici, jóságos tekintetű nagyasszonya a Szociális Testvérek apátnőjeként a rájuk jellemző viseletben, szerényen mosolyog ránk. Teljes alakját szinte magába öleli az a pad, amelynek hátlapja magyar tulipánmotívumokból font, keresztet formázó életfa. „Rendkívül fontos ez a szimbólum, hiszen Slachta Margit egész életét meghatározta a három sarkalatos erény: a hit, a remény és a szeretet. Valóban a szeretet, az igazságosság, a béke eszköze, a remény hordozója, a szegények és az elnyomottak szolgálója volt” – fogalmaz alkotásáról és portréja alanyáról Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Fénnyel ölelt Miatyánk

Lukácsovits Magda alkotása

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből

A szászrégeni templomban is minden festmény igazi elmélkedés, istendicséret és imádság

A szászrégeni római katolikus templom freskói 1968-ban készültek; az egyházközség plébánosa akkor Szirmai Béla atya volt. A XVIII. század második felében, barokk stílusban épült egyhajós kis templom mennyezetét a keresztény világ legismertebb imája, a Miatyánk alapján készült képek, Lukácsovits Magda alkotásai díszítik.

Olvassa tovább!

Szent kultúra mindenkinek – áldott programokon

A BÉKE NYOMÁBAN – A LÉLEK HÚRJAIN
 ,,Keresd a békét, és járj a nyomában!” –szólt a kicsi, de erős hangszóróból a Miskolci Ars Sacra Fesztivál szignálja – Nagy Nándor szerzeménye – a település hagyományos hónap eleji régiségvásárán, miközben önkéntesek szórólapokkal, műsorfüzetekkel, s szavakkal invitálták a nézelődőket a rendezvényre. ,,Ez az áldott program a lélek húrjain keresztül szólítja meg az embereket” – fogalmazott egy szervező. A séta során kerestük a régiségvásár szakrális tárgyait, melyek – még a néhol méltatlan környezetben is – jelként vonzották magukra a tekinteteket… 

Tavaly még csak pár eseménnyel csatlakozott Miskolc az országos Ars Sacra Fesztiválhoz, idén viszont az országos rendezvénysorozat vidéki központja, s az erdélyi Nagyszeben mellett kiemelt helyszíne lesz a település, teleírhatják naptárjukat szeptember 15. és 24. között azok a helyiek, akiket érdekel a ,,szent kultúra”. A miskolci eseménysor 46 programot kínál, mintegy négyszáz fellépővel, a város számos helyszínén.

– A vizuális és auditív művészetek széles spektrumát öleli fel a fesztivál – ingyenes – programkínálata. Természetesen reméljük, hogy nem csak vallásos embereket érdekelnek az eseményeink –, mindenkit várunk szeretettel. De azért ne legyünk naivak se: elsősorban azok érdeklődnek ilyen egyházi jellegű programok iránt, akik eleve ,,benne vannak”. Az nagy ajándék és kegyelem, ha a színes program láttán-hallatán a nem hívők is késztetést éreznek, hogy bekapcsolódjanak. Bízunk a Jóisten kegyelmében, hogy ezek a művészeti alkotások bennük is megmozdítanak valamit – mondja Flach Antal, szervező, a zenei rész koordinátora.
Zeneszerzés a Szentlélekkel
A miskolci fesztivál megrendezését kezdeményező és részben magára vállaló Éltető Lélek Alapítvány felhívást intézett a régióban működő zeneszerzőkhöz, hogy a program szellemiségéhez kapcsolódva, „Keresd a békét!” címmel kórusok, kisebb zenekarok számára zeneműveket alkossanak.

Olvassa tovább!

Mennyei szép rózsa – Mária (báb)misztériumjáték

A Mennyei szép rózsa c. Mária misztériumjátékban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját. Egyik felvételünk alapja az előadás végén elhangzó Boldogasszony anyánk magyar néphimnusz, néhány kis részlettel kibővítve, a másik pedig az ,,Akkor jussak az eszedbe…” kezdetű népdal Utolsó vacsorára emlékeztető változata. A helyszín a zsámbéki romtemplom.

Szeretettel ajánljuk: – Jöjjetek, Égiek ITT
– Szarka Tamás: Szeretethimnusz ITT
– Ős-operák: Szent Márton játék ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

Adj békét, Uram! – 40 éves az István a király

Az István a király c. nagyhatású rockopera születésének 40. évfordulóján (2023) Novák Péter rendezésében került a darab a Papp László Sportaréna monumentális színpadára. Fohászként hallgassuk.

Szeretettel ajánljuk:  – Ima a magyar nemzet védőasszonyához ITT
– Közös ez a fohász… ITT
– Üzenet a rocksuliból ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

Orgonaszó – különösen is az édesanyáknak

VIVALDI-BACH: A-MOLL CONCERTO I. TÉTEL
Sztahura Ágnes Angelika az egyetlen orgonaművész a magyar apácák között. Református édesanyja a Miskolc-tapolcai gyülekezet tagja volt – az egyik ott tartott zenés áhítaton rá is emlékeztek. Az ökumené jegyében kérték fel a katolikus orgonaművészt, aki három darabot játszott el, melyeket azért választott, mert édesanyja nagyon szerette hallgatni az ő előadásában. Az első mű Vivaldi-Bach: a-moll concerto, I. tétele volt, szeretettel ajánljuk, az előzmények alapján különösen is az édesanyáknak. A kísérő képsorok a templom környékén, az oda felvezető hangulatos kis erdei úton készültek. 

Kapcsolódó videó: – Művészi misszió – orgonás beszélgetés Angelika nővérrel ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

 

NOÉ BÁRKÁJA: ,,Begyepesedett” kertészkedés

– El kell fogadni, hogy a természetes rét nem rendetlen azért, mert a Jóisten által ,,megtermelt” fű ott, helyben fog elhalni is, vagy a fák alatt maradnak a lehullott falevelek… – hangsúlyozza Dr. Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, aki a talajok – s hiszik, vagy sem, ehhez kapcsolódó jobb közérzetünk – érdekében is szemléletváltást remél a kerti és a nagyüzemi gazdálkodásban egyaránt. Beszél a helytelen kiskerti fűnyírási szokásokról is, s hangsúlyozza: nem szabad szerves anyagot elvinni a kertből, a gyomnak pontosan ott lesz hasznos helye, ahonnan kihúzták!

Szeretettel ajánljuk Noé bárkája rovatunkból: 
– ,,Lehajlok a szent humuszig” ITT
– Tündérrózsán lebegve ITT
– Működtessünk madáritatót! ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

TRIANON 103 – Hiányzol, Hajdó pap bácsi… 

Fotó: Gulyás László

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Hajdó István főesperes-plébánosra halálának 12. évfordulóján (2023. július 8-án) az ő saját szavaival, valamint Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár gondolataival emlékezünk.

Hajdó István 1942. december 18-án született a Hargita megyei Bogárfalván kilencgyermekes család hatodik gyermekeként. Az elemi iskolát szülőfalujában, az általános iskola felső tagozatát Székelyszentléleken végezte. 1958 és 1962 között a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskola diákja, 1962-től 1968-ig pedig a Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Tizennyolc évfolyamtársával együtt 1968. április 21-én szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron a püspöki székhely ezeréves székesegyházában. Papságának első állomáshelye 1968-tól 1978-ig Nyikómalomfalva volt. Ott töltött tízéves szolgálati idejének utolsó éveiben Orbán Balázs szülőfalujában, Székelylengyelfalván is ellátta a lelkipásztori teendőket. Mindezekről ő maga így mesélt:

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – A Jótanács Lelkére hallgatva

Körmenet a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Visszatekintés elmúlt évszázadokra és évtizedekre
a 2009. évi, 27. Bécsi Csíksomlyói Búcsún

P. András Imre SJ (1928–2011) atya életútjának és munkásságának minapi bemutatásakor szóltunk arról, hogy bécsi tartózkodásának több mint fél évszázada alatt mindig szívügyének tekintette földijei sorsát, támogatta kezdeményezéseiket s nemritkán azok élére állt. Az Ausztriában élő magyarok számára a jóságos, bölcs, jó tanácsaival minden helyzetben eligazítani képes, igazi atya volt. Elmondtuk, hogy a nehéz időkben, amikor az Ausztriába menekült erdélyi és a Kárpát-medence más vidékeiről érkezett magyarok számára – menekültstátusuk miatt – szülőföldjük s benne Csíksomlyó megközelíthetetlen volt, életre hívta a „Bécsi Csíksomlyói búcsút”. 1983-tól kezdődően 2011-ig huszonkilenc alkalommal szervezte meg Szentháromság vasárnapján a magyarok találkozását, hogy azok erőt merítsenek az együttlétből, az Istenhez való közelkerülésből, a Csíksomlyói Szűzanya segítő erejéből. (Az eseményt az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete az András Imre atya halála utáni években is megszervezte.) 

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Hűséges az Isten”

P. András Imre SJ 2010-ben a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

   A székely jezsuita szociológus, P. András Imre SJ (1928–2011) értékteremtő életútja

  A súlyos betegségekkel megküszködő, számos viszontagságon átkelt, a történelem fordulataitól „kalandos” utat bejárt, mégis alkotásokban tevékeny és munkaeredményekben gazdag életet élt, a szétszóratásban „felnövő” és feladatot vállaló nagy nemzedék méltó alakja, András Imre jezsuita szerzetes 1928. október 30-án született a székelyföldi Csíktaplocán, András Gyárfás és Lajos Juliánna nyolc gyermekének egyikeként. Csíktaploca ma Csíksomlyóval együtt a nagyvárossá nőtt Csíkszereda része. Az elemi iskolát Imre atya a szülőhelyén, a középiskolát 1940–1947 között a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Érettségije után nyomban jelentkezett a szatmárnémeti jezsuitákhoz, és hogy hivatását követhesse, még ugyanazon év őszén, 19 évesen, 1947. szeptember 7-én átszökött a román–magyar határon. Másnap felvették a budapest-zugligeti Manrézába és megkezdte a noviciátust. Alig 21 évesen, 1949 nyarán súlyosan megbetegedett: tébécés fertőzés jelentkezett a tüdején, orvosai már-már szinte lemondtak róla – emiatt a fogadalomtétele is elmaradt, illetve elhalasztották. 

Olvassa tovább!