Dsida-vers a kávézóban

Költészet, mint fizetőeszköz

A költészet világnapján, március 21-én több kávézóban verssel lehetett fizetni a Julius Meinl hagyományteremtő kezdeményezése alapján. Az egyik miskolci kávézó a szervezett kereteken kívül csatlakozott a programhoz, mivel irodalmi kávézóként szeretnének működni. Kisvideónkban Mikita Gábor olvassa fel Dsida Jenő A sötétség verse című költeményét.

Dsida Jenő: A sötétség verse
Ó, virrasztások évszaka!
Vastagon fog a tinta, zordul.
A rozsdalevü éjszaka
már hatkor a kertekre csordul:
Reves fák nyirka folydogál
s te arra gondolsz: mennyi éved
van hátra még? Jaj meg-megáll
a láb, mert fél, hogy sírba téved.
…Mondd, kissé mártottál-e már
hófehér cukrot barna lébe,
egy feketekávés pohár
keserű, nyirkos éjjelébe?
S figyelted-e: a sűrü lé
mily biztosan, mily sunyi-resten
szivárog, kúszik fölfelé
a kristálytiszta kockatestben?
Így szivódik az éjszaka
beléd is, fölfelé eredve,
az éjszaka, a sír szaga
minden rostodba és eredbe,
mígnem egy lucskos, barna esten
az olvadásig itat át,
hogy édesítsd valamely isten
sötét keserű italát.

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

További Dsida Jenő-versvideók: Karácsonyi utazás IDE KATTINTVA
                                                                  Tíz parancsolat IDE KATTINTVA