SZÍNÉSZEK IMÁJA
Uram, Jézus Krisztus, színésznek lenni azt jelenti, hogy eszközöd vagyok az élet szépségének, drámájának és értelmének megmutatásában. Ma, amikor magamra vállalom e komoly felelősséget, adj nekem egészséges testet, hogy fogadjam a Szentlelket, és legyen erőm a stressz, a lelki nyomás és minden fizikai fenyegetés ellen; Adj nekem tiszta lelket, hogy megküzdjek a hírnév, a szerencse, az önzés és a hiúság kísértésével; Adj nekem őszinte szívet, hogy hatékonyan adjam tovább üzenetedet a színpadon. Ezeket a tulajdonságokat alázatosan kérem tőled, Uram Jézus Krisztus, mert csak egészséges testtel, tiszta lélekkel és őszinte szívvel szolgálhatlak igazán színészként. Köszönöm, hogy megadtad a lehetőséget, hogy az legyek, akivé tenni akarsz. Mindent felajánlok Neked uram. Dicsőséged maradjon szívemben örökkön-örökké. Amen
A Színházi Világnapon, március 27-én számtalan ünnepi program mellett két szentre is emlékezhetünk, hiszen a teátristák világának több védőszentje is van.
Szent Genesius (képükön) és Szent Vitus többek között a színészek, valamint a táncosok, zenészek védőszentjei. Érdekes módon mindketten a Diocletianus-féle keresztényüldözések áldozatai voltak.
A megtérő gúnyolódó
Genesius az ókori Róma ünnepelt színésze volt, aki népszerűségét leginkább Jézus Krisztus színpadon való kigúnyolásának köszönhette.
Sikere olyan nagy volt, hogy Diocletianus császár újabb komédiát rendelt, melyben Genesiusnak ismét a kereszténységből, a keresztség szentségének kiszolgáltatásából kellett volna gúnyt űznie. Előadás közben azonban váratlan fordulat történt: a színészt olyan hatás érte játék közben, ami megtérítette, s ott, a nyílt színpadon a császár és a közönség arcába vágta, hogy hisz az egy igaz Istenben. A legenda egyik változata szerint a császár parancsára a testőrök a színpadon azonnal végeztek a Krisztushitre tért színésszel. Egy másik változat szerint lefejezése előtt megkínozták, testét vaskampókkal szaggatták, miközben ő továbbra is új hitét hirdette: ,,Nincs más Isten az egy Istenen kívül, akit látnom engedett! Keservesen bánom immár, hogy volt idő, amikor gúnyt űztem az Ő szent nevéből, s ilyen későn szegődtem a szolgálatába.”
Attribútuma a színházi álarc, ünnepe augusztus 25-ére esik. Leghíresebb emléke a New York-i Manhattan Szent Malachi római katolikus templomában kialakított Szent Genesius kegyhely.
Szent Genesius tisztelete ma is él, többek között színpadi, irodalmi alkotások dolgozták fel a színész-mártír történetét. A múlt században Hevesi Sándor: Császár és komédiás című szíműve, Félix Weingartner Genesius című operája vitte színpadra a legendát. Az elmúlt években több regény is megjelent a szentről: a Szent István Társulat 2000-ben adta ki Bodnár Dániel: Genesius, a színész című munkáját, Donna Lee Davis regényét pedig 2021-ben jelentették meg.
A színházcsinálók világában elsősorban az amatőr színészi közösségek körében nagy a tisztelete: az ausztráliai Sydneyben található Genesian Theatre-től az indianai Genesius Guild of Hammond-on keresztül a pennsylvaniai Genesius Theatre of Reading-ig sok művészeti csoport vette fel a nevét. Hazánkban a Szerencsi Bolyai János Kato- likus Általános Iskola Szent Genesius Gyermekei Színjátszó Csoportja és a szegedi Genéziusz Színház viseli a nevét.
Vitustánc, büntetésből?
Szent Vitus (Vid) gazdag szicíliai család gyermekeként keresztelkedett meg, apja azonban nem fogadta el fia új hitét, még a kínzást is bevetette, hogy régi hitéhez visszatérítse. Dajkájával, Kreszcenciával és nevelőjével, Modestusszal Lucaniába menekült. Elfogták, gyámjaival együtt Rómába vitték, ahol csodákat tett. Hiába űzte ki azonban még Diocletianus császár fiából is az ördögöt, hite miatt börtönbe vetették. Az ott bekövetkező csodák miatt a császár égő kemencébe vagy forró olajjal teli üstbe vetette, fenevadat, sárkányt vagy oroszlánt uszított rá, ám Vidnek mindez nem ártott. Angyal segítette Lucaniába, ahol meghalt.
A táncosok, színészek szentje valószínűleg a Vitus-tánc révén lett. A középkorban több kényszeres ,,táncjárvány” is előfordult a Németalföldön, Északkelet-Franciaországban, mikor az emberek végkimerülésig tartó, megállíthatatlan táncba kezdtek, sokan halálba táncolták magukat. A közhiedelem szerint Szent Vitus volt ezért a felelős, ő mérte ezt a csapást a bűnösökre. A 12–13. században májusban fiatalok Szent Vitus geislingeni kápolnájánál ájulásig tartó táncba fogtak. 1247-ben Erfurtban, 1374-ben pedig Aachen városában terjedt el a kór. 1418-ban a Szent Vitus kápolnához vitték a tánc révületébe esetteket, hogy kiengeszteljék a szentet. 1518-ban Strassburgban ütötte fel fejét a kór, a betegeket itt is a Szent Vitus oltárhoz vitték, ahol többek között misét tartottak. Történetét nálunk a közelmúltban Selmeczi György zeneszerző dolgozta fel a Vitus-játék című ,,ősoperájában”.
A színésznőknek külön…
A cikk megjelenése után egy színművészhallgató lány hívta fel a figyelmünket, hogy a színésznőknek külön védőszentje is van: Szent Pelágia. ,,A föníciai Antiochiában híres színésznő volt. Sokan boszorkánysággal is vádolták, akkora hatása volt, főként a fiatalokra. Megtért, s keresztsége után egy ideig a szüzek körében élt, majd Jeruzsálemben az Olajfák hegyén remete lett. Ünnepe október 8-án van.”
Mikita Gábor
Kapcsolódó írás: – A komédiás mártír ITT
– A színészek imáját felolvassa Mikita Dorka Júlia ITT
Szeretettel ajánljuk: – ,,…közös ez a fohász, rád is vigyáz…” ITT
– Csapd fel a Bibliát – ragtime opera az Operafesztiválon IDE KATTINTVA
– Parasztbecsület a Golgota tövében ITT
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981