A szeretet költő-pedagógusa

Sík Sándor emlékfélév

Születésének 130. évfordulóján munkásságát megidéző sorozattal szeretne hozzájárulni lapunk, hogy Sík Sándor életműve ismét visszakerüljön a köztudatba.

,,Ki voltam én? Mi voltam én? / Ki mondja meg nekem? / Valami kötél elszakadt: / Elment az életem. / Elszabadult és nyomtalan / Az űrben elbolyong, / Mint a nehéz köd-ég mögött / A néma napkorong”
Sík Sándor költői jóslatát az idő, a XX. század második fele beteljesítette: az alkotóval együtt az életmű is eltűnt a látókörünkből.

Pedig az elmúlt század egyik leggazdagabb munkásságáról van szó: a piarista tanár működése nemcsak a katedrán volt kiemelkedő, de mint költő, egyházi író, műfordító, irodalomtörténész, tartományfőnök, cserkészvezető is. Ma leginkább költőként van néhány versével jelen: Dsida Jenő, Reményik Sándor vallásos költeményei mellett fordulunk hozzá, ha hittel átitatott sorokat keresünk. Ám a maga korában nem csupán egy, de a legelső volt a magyar vallásos líra képviselői között: megújítójának tekintették, az ,,Isten-szeretet legnagyobb magyar énekese” jelzővel illették. Első kötete 1910-ben jelent meg, Szembe a Nappal címmel, az utolsó, az összegyűjtött verseket tartalmazó pedig 1976-ban. A két dátum között ren- geteg kötet, amely témaválasztásában is gazdag: ,,…Énekelt ő Istenről és emberről, fákról és virágokról, négylábúakról, Mancus szamárról, fecskékről és cinegéről, még a csigabigákról is… Mindezeknek volt hozzája szavuk, és ő ki akarta hallgatni azokat a titkokat, amelyeknek ők a hordozói… a hangot, amelyek szólnak a maguk módján arról, aki őket létre szólította, nekik teremtő tervében helyet és feladatot adott…” – jellemezte költészetének sokszínűségét Albert István.
A lírikus más irodalmi műfajokban is bemutatkozott: Hét szép história c. kötetéből a prózistát ismerhetjük meg. Drámaíróként hét művet is papírra vetett –, az István királyt 1934-ben a Nemzeti Színház is műsorára tűzte. A Szent Elek legendáját feldolgozó, műkedvelők által játszott Alexius című misztériumjátékát Bárdos Lajos meg is zenésítette, sajnos az opera kottája 1956-ban megsemmisült.
Az irodalom komplexen volt jelen az életében: születtek irodalomtudományi, -történeti írásai. Szerkesztette a Vigília folyóiratot. Tagja volt a Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány tanácsadó testületének, a Petőfi Társaságnak, a Vajda János Társaság elnöki tanácsának.
Rendkívüli hatást gyakorolt diákjaira, kortársaira pedagógusként is. Tanított a váci és a pesti piarista gimnáziumban, tanári működése kiteljesedését az 1930 és 1944 közötti szegedi tevékenysége jelentette. Emberi-tanári figyelmét, hozzáértését mutatja, ahogy megpróbálta visszahívni az egyetemre az eltanácsolt József Attilát. Atyai jóbarátja volt Radnóti Miklósnak, ő keresztelte római katolikussá a költőt a budapesti Szent István-bazilikában.
Tanári elhivatottságát így jellemezte ifj. Tóth András szegedi újságíró: „Sík Sándor minden kimondott szavában a tudós felelőssége él és a költő lendülete lobog; a kettő csodálatos módon megfér egymással és olyan mély, élményekből táplálkozó és mégis tárgyilagos vizsgálódást eredményez, ami még az egyetemi katedrán is csak keveseknek adatik. Mindenkit elragad ez a kivételes módszer és csak fokozza azt az állandó vonzást, amely Sík Sándorból, az emberből árad.”
A magyarság, a katolikus erkölcs mellett elkötelezett pedagógusi szerepvállalásának másik fontos tere a cserkészet volt: a Magyar Cserkészszövetség elnöki tisztét is viselte. E feladatát is – saját szavait rá vonatkoztatva – „egy lobogó szenvedélyes szeretet” vezérelte: ,,az eljövendő nemzedékek testi-lelki épségéért való reszkető aggodalom”. A pedagógus hitvallását tartalmazó írásait a Szeretet pedagógiája c. kötetben gyűjtötte egybe Rónay László. Verseihez hasonlóan ezek a tanulmányok sem vesztettek érvényességükből, érdemes pedagógusként, szülőként is kézbe venni.
Mikita Gábor

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Szeretettel ajánljuk: Sík Sándor: Az Oltárkő alatt IDE KATTINTVA
Wass Albert: Te és Isten IDE KATTINTVA
NOVELLAVIDEÓ: Móra Ferenc: A pillangók királya ITT