Nemrég egy vetélkedőben tették fel a kérdést: ki írta A Pál utcai fiúk c. regényt? A fiatal versenyzők nagy fejtörögetés után benyögték: Shakespeare…
Molnár Ferenc világhírű, Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig számos nyelvre lefordított ifjúsági regénye – amint egy elemzésben olvashatjuk – ,,nagy érzelmeket szólaltat meg, nagy érzelmekre hangol. A szabadságvágy, hazaszeretet, hősiesség, rendíthetetlen hűség, áldozatvállalás szomszédságában ott van a kicsinyes harag, az árulás, az alamusziság, az ügyetlenkedés, a bürokratikus merevség”.
A regény egyik fontos epizódjának a Füvészkert ad teret, ennek köszönhetően évente ezrek azért látogatnak el a kertbe, hogy keressék a könyvben megjelenő helyszíneket, felidézzék a történet hangulatát.
A regényt 1907-ben adták ki, de cselekménye az 1890-es évek elején játszódik. A szerző ,,látványosan” írta le az akkori kertet, amelybe személyes – osztálya és barátai – élményeit szőtte bele. A Füvészkert a vörösingesek játszóhelye volt, s abban az időben sokkal nagyobb területen helyezkedett el, mint napjainkban, nagyszerű hely volt bújócskázásra, focizásra, s a regényben külön megemlített ,,rablópandur” játékra. A Füvészkertet az Üllői út felől kőfal és nagy kapu védte, másik oldalán fapalánk futott végig a kert mellett. Aztán az idő múltával a terület csökkent. A leírt helyszínek jó részén ma klinikaépületek állnak, eltűntek a tavak, a sziget és a rávezető híd, a műrom, a deszkapalánk. Ma is megkondul viszont – zárás előtt 10 perccel – a portaépület sarkán álló harang, s áll a Pálma-ház, ahol a fiúk elrejtőztek. A kert bejárata ma az Illés utcában található.
Molnár Ferenc kitűnő kertbemutatását hitelesítik a századforduló tájáról fennmaradt emlékek, főleg fényképfelvételek. Megvolt a kőfal, a deszkapalánk, teljesen hiteles a tó és a rajta levő sziget, a fahíd, a csónak, a nagy fűzfák, a csúcsíves műrom, a hadirokkant őr… Botanikailag is jól sikerült a nagy üvegház akkori berendezésének leírása, a zöld dézsákban álló fák, a kupola alatti pálmák az aranyhalas medence és vízinövényei.
A regény idejére az 1865-ben felépített Pálmaház dzsungelszerű képet mutatott, amelyben – még esti sötéttel is ,,fedve” – észrevétlen meglapulhattak a Pál utcai fiúk. A Pálmaházban jóval később épült csak ki a vízvezetékhálózat, addig – hogy ne a jéghideg kútvízzel öntözzék a trópusi növényeket –, a kertészek több nagyobb hordót állítottak fel, melyekben kicsit felmelegedett a víz. Egy ilyen hordóban talált szegény Nemecsek – aki már úgyis vizes volt a tóban vett „kényszerfürdő” miatt – nagyszerű búvóhelyet a vörösingesek elől.
Szobra – Zsigó András keramikus alkotása – 2019 augusztusában került a Viktória-ház medencéjébe, a gyönyörű amazonasi tündérrózsák közé.
További bejegyzések a helyszínről: – Fényjáték a Füvészkertben ITT
– Tündérrózsán lebegve ITT
– A regény helyszíneiről a Wikipédián
Szeretettel ajánljuk: – Móra-NOVELLAVIDEÓ: A pillangók királya IDE KATTINTVA
Ha tetszett, használja a MEGOSZTÁS-gombot 
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981