Portré

TRIANON 103 – Numerus clausus

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből 

Küzdelem a létszámkorlátozás ellen a gyulafehérvári teológián
– Néhai Hajdú Gyula rektor leírása –

Tudjuk, hogy minél nagyobb feladatot kap valaki, annál nagyobb a felelőssége annak teljesítésében. A megvalósítás súlyos keresztet jelent, különösen, ha külső, ellenséges körülményeket, akadályokat gördítenek elé. Jakab Antal püspök úr számára, aki 1980-tól 1990-ig az egyházmegye főpásztora volt, a nehéz időkben való vezetés mellett a legnagyobb gondot s egyben a legnehezebb keresztet a papi utánpótlás biztosítása jelentette, annál is inkább, mivel azt saját egyházmegyéjén kívül még három egyházmegye (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár) számára is biztosítani kellett, ezen egyházmegyék papságra készülői is a gyulafehérvári teológián folytatták ugyanis tanulmányaikat.
Ismert, hogy a kommunista rendszer mindent megtett, hogy lerombolja az emberek hitét és megakadályozza a kisebbségi népek (nemzetek) fennmaradását.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Próbatételek sorozatán át

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből 

Hajdú Gyula atya hatvanöt papi éve három nagy fejezetben

Hajdú Gyula pápai prelátus, kanonok, teológiai rektor a Kovászna megyei Székelypetőfalván született 1927. július 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Kézdivásárhelyen, teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Utóbbiról így mesélt:

– A teológián 1947 szeptember közepén már megkezdődött a tanév, csakhogy az én irataimat a plébánosom tévesen állította ki, így hiába vártam a felvételemről szóló értesítést.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Őrállónak lenni, tisztán…

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből

Aki lelkiekben „előszedte” és megtartotta magát:
Veress László esperes, plébános

Ft. Veress László esperes, plébános 1926. május 14-én született Csatószegen, székely gazdálkodó családban. 1947-ben érettségizett a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban, 1947. szeptember 9-től pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola növendéke volt 1951-ig. 1951. június 30-án, mint a hatalom szemében megbízhatatlan elemet, munkaszolgálatra vitték őt is a Brassó megyei Ótohánba. 1953. december 31-én szabadult. 1954. január 1-jétől tisztviselőként dolgozott Ótohánban az 5-ös számú építkezési tröszt 203. számú vállalatánál. 1955. január 3-án beadta felmondását (az alábbiakban megtudjuk, hogy miért) és hazatért szülőfalujába. A csatószegi egyháztanács kántornak választotta. Ezt a szolgálatot 1955. március 25-ig látta el, ekkor a börtönből röviddel azelőtt kiszabadult Márton Áron püspök visszahívta a gyulafehérvári teológiára. Itt végezte el 1955 nyarán a teológia ötödik évfolyamát, a hatodévet 1955–1956-ban fejezte be. 1956. június 29-én szentelte pappá Márton Áron püspök a gyulafehérvári székesegyházban.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – „Uram, hiszlek és reméllek”

Bodó Péter atya

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A néhai Bodó Péter atya visszapillantásai közel fél évszázadra

Bodó Péter pápai káplán, címzetes esperes, nyugdíjas plébános Csíkszentdomokoson született 1928. január 26-án. Az elemi iskola elvégzése után Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron folytatta tanulmányait. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Papi pályáját mint segédlelkész 1958-ban Gyergyószentmiklóson kezdte, majd plébánosként Borszékon, Csíkkarcfalván, Harasztoson és Nyikómalomfalván folytatta. Nyugdíjas éveiben ismét visszatért Gyergyószentmiklósra, ahol szívesen besegített a lelkipásztori munkába. Jószívű, adakozó, segítőkész, imádságos lelkület jellemezte. Végrendeletében úgy fogalmazott: „Uram, hiszlek és reméllek, tiszta szívből szeretlek. Engedd meg, hogy végórámban legyenek e szavak számban és szívemben feljegyezve.” Méltóságteljesen megélt idős papi évek után, életének 94., papságának 65. évében, 2021. június 5-én tért haza a Mennyei Atya házába. Az alábbi emlékszemelvényeket e sorok írójának élőszóban adott interjúi, valamint írásban rögzített feljegyzéseiből szerkesztettük. Az elkövetkezőkben tehát Bodó Péter atya szavait olvassuk.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – „A hitünket nem tudták elvenni”

Lénár Károly – Forrás: Felvidék_Ma

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Augusztus 20.: hatvan éve szabadult a börtönből és tizennyolc éve hunyt el Lénár Károly esperes-plébános, pápai káplán, hányatott sorsú felvidéki magyar teológus

Az 1963. esztendőben augusztus huszadika fontos nap volt Lénár Károly atya életében: tizenkét év után – amnesztia nyomán – kiszabadult a kínzó börtönökből, amelyeknek a celláiba ártatlanul zárta be őt a kommunista hatalom. De nem ez az egyetlen életesemény, amely Károly atya sorstörténetében augusztus huszadikához kapcsolódik: Krisztus bátor hitvallója 2005-ben ezen a napon tért haza a Mennyei Atyához. A kettős évforduló nélkül is illenék megemlékeznünk róla Trianon 103 sorozatunkban – és ezt most a Ma7 cikke, valamint más források alapján, tisztelet- és kegyeletteljes főhajtással meg is tesszük.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Sokak megmentője, segítője, barátja

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Valentiny Géza pápai prelátus példát ad mindannyiunk számára 

„Szerette az életet, nagyra becsülte a barátságot és elfogadta a szenvedést. Soha nem engedte, hogy a mindennapi gondok megbontsák egyéniségének harmóniáját.” „Soha nem sietett, de nem is késett el. Nem kapkodott, de elmaradt munkája nem volt, mert átsugárzott rajta az emberségnek, az Istentől kapott méltóságnak az a jele, amire életében csak apránként jöttünk rá, amire most az emlékezés nyitja meg talán az ajtót.” Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi görögkatolikus püspök fogalmazott így Valentiny Géza pápai prelátusról egy bécsi megemlékezésen. Ezt az ajtót akarjuk nyitogatni mi is Trianon 103 című sorozatunk 53. részében.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – „Én itt lettem ember”

Jakab Antal püspök a római tanulmányai idején, Ostiában. Forrás: Jakab Antal Keresztény Kör archívuma

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Jakab Antal püspök Rómában a Lateráni Egyetem hallgatójaként 1939 és 1942 között

Püspökké szentelése (1939. február 12.) után Márton Áron azonnal Rómába küldte továbbtanulni tehetséges, fiatal papját, Jakab Antalt, akiben nagy jövőt látott. Annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, Jakab Antal három évet kapott. „Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza!” – e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – A ,,leforrázott” vallásügyi megbízott

Lukacsovits Magda csomaközi mennyezetképe

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

„A vallásügyi megbízott leforrázva távozott”
Lukácsovits Magda csomaközi mennyezetfreskójának történelmi háttere

Az 1950-es évek végén a világegyházban nagy változások történtek. 1958. október 10-én meghalt XII. Piusz pápa. Helyében – XXIII. János néven – Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát választották meg pápának. A Vatikán politikája az ő ideje alatt (1958–1963) teljesen új irányvonalat vett, különösen ami a kommunista országok kormányaival való kapcsolatot illeti. Ez az úgynevezett keleti politika elsősorban a pápa jóságos, megnyerő, másokat messzemenően megérteni akaró egyéniségének, továbbá egy sereg nagy vatikáni diplomataegyéniségnek volt köszönhető. Ez utóbbiak abból a meggondolásból indultak ki, hogy a kommunizmus csakis egy nagy világégés esetén bukhat el. Az is világos volt előttük, hogy a kommunista országok vezetői a vallást tövestől ki akarják tépni alattvalóik lelkéből. Noha még a legateistább országokban is élt egy földalatti egyház, csak idő kérdése volt, hogy mikor esik le az utolsó kereszt is a – nemegyszer múzeumokká, sporttermekké, mozikká átalakított – templomokról. A Rendkívüli Ügyek Kongregációjában a bíborosok arról folytattak élénk eszmecseréket, hogy mily módon juthat levegőhöz az a sok katolikus hívő. Elhatározták tehát, hogy az Egyház nyit az ateisták felé, és közben „megpróbálja gyermekei számára összeszedni az önkényuralom asztaláról lehulló becsületmorzsákat”.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Legyőzhetetlen lelkierő

Jakab Antal püspök a börtönévek után

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Antal Zoltán doktor feljegyzéseivel emlékezünk a 13 évnyi börtönrabságból 59 éve szabadult Jakab Antal püspökre

Dr. Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. Az egyházmegye későbbi püspöke 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia eredményeképpen, 1964. április 16-án szabadult.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – A ,,nem mindennapi” plébános

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Az örökkévalóság Urának szolgálatában a mártíromságig
– Pálfi Géza nyolcvankét éves lenne –

Lehet-e bármi újat mondani a 82 évvel ezelőtt (1941. április 14-én) született és 39 évvel ezelőtt (1984. március 12-én) elhunyt, azaz 43 évet élt erdélyi pap, egykori teológiai líceumi és főiskolai tanár, spirituális, volt székelyudvarhelyi főesperes-plébános Pálfi Gézáról? Igen, lehetne, sőt kellene is újat mondani róla, mégpedig halála okáról és körülményeiről, amelyek máig nem tisztázottak. De ez még várat magára, úgyhogy marad az emlékezőnek e különös tehetségekkel-képességekkel megáldott, rendkívüli személyiség jellemző tulajdonságaiból, sajátosságaiból, életútja fordulataiból néhánynak a felemlítése. S még ez is kihívás a javából, mert Pálfi Géza valóban minden szempontból maga a nem mindennapiság.

Olvassa tovább! →