Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
A kárpátaljai görögkatolikus lelkipásztor a rászorulók iránti elkötelezettség és a szilárd hit jegyében élte életét
– harminchat éves volt, amikor meggyilkolták
Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a magyarországi, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Biri községben, mélyen vallásos keresztény családban. Két év múlva Kárpátaljára költöztek. Péter kétéves volt, amikor görögkatolikus pap édesapja meghalt, majd kilencévesen édesanyját is elveszítette. A huszti gimnáziumban érettségizett, 1937-ben pedig felvételt nyert az ungvári szemináriumba. Nőtlenséget fogadott és 1942. július 28-án a munkácsi görögkatolikus eparchiában pappá szentelték.
Lelkipásztori szolgálatát káplánként Magyarkomját községben kezdte, ahol azonnal megbecsülést váltott ki a szegények iránti buzgalmáért és szeretetéért. 1943-ban a háború miatt táborilelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán. Ezután visszatért plébániájára, amely 1944-ben Kárpátalja egész területével együtt a Vörös Hadsereg szovjet csapatainak megszállása alá került és egyesült az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, majd a Szovjetunióval.
Az erőszakos annexióval 1944-ben megkezdődött a kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözése. Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga az Új Ember katolikus hetilap hasábjain 2013-ban megjelent cikkben a következőket említi Romzsa Tódor püspökről: „Bölcsen előre látva az egyházak ellen irányuló megtorló intézkedéseket, megelőző lépéseket tett a görögkatolikus egyház megmentésére. Bendász István kanonok atya adatai szerint titokban püspökké szentelt két lelkipásztort: Chira Sándort és Orosz Pétert. Ez 1944. december 19-én történt.” Hivatalosan a püspökké szentelést nem jegyezték be.
A később boldoggá avatott Romzsa Tódor mártír püspök nevezte ki Orosz atyát 1946-ban az ilosvai járásban található Bilke megüresedett parókiájára. Péter atyát már akkor nyomás alá helyezték és az azt követő években különböző módszerekkel próbálták meggyőzni, hogy lépjen át az orosz ortodox egyházba. 1948-ban felerősödött ez a nyomás, de Orosz Péter ellenállt, hűséges maradt a pápához. A hatóságok erőlködése hiábavalónak bizonyult. Orosz atyának azonban bujkálnia kellett, a belügyi hatóságok gyanúsan figyelték és nyomoztak utána. 1949-ben a görögkatolikus egyházat, így lelkipásztori tevékenységüket betiltották és minden görögkatolikus templomot bezártak. A munkácsi eparchiát is megszüntették, a társadalom megbecsült tagjait módszeresen eltüntették. Mindezek ellenére Orosz Péter hűséges maradt a hivatásához, és oltártestvéreivel titokban végezték szolgálatukat, folytatták az Ilosva és Nagyszőlős környéki görögkatolikus hívek ellátását.
A lelkész engedetlensége zavarta a hatóságokat, ezért 1953-ban elfogatóparancsot adtak ki ellene. 1953 tavaszán el is vitték Ungvárra a KGB fogdájába, ahol két hétig őrizetben tartották. Élete ezt követően állandó veszélynek és rettegésnek volt kitéve.
Az Istenszülő elszenderedésének ünnepét megelőző napon Magyarkomjáton népes hívőközösség előtt mutatott be szent liturgiát, gyóntatott és áldoztatott. Egyes források szerint augusztus 23-án, más források szerint augusztus 27-én vagy 28-án, néhány órával egy titokban bemutatott szent liturgia után, az alsókaraszlói (Siltse) vasútállomáson egy rendőr megállította és letartóztatta. Gyalog indította útnak, de Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Ekkor a rendőr halálosan megfenyegette, majd miután Orosz atya letérdelt, hogy a rózsafüzért imádkozza, lelőtte. Mielőtt a milicista megölte volna, még volt ideje magához venni a nála lévő Oltáriszentséget, amit egy beteghez vitt.
Az útszéli kereszt közelében két lövés hallatszott. Egy pisztolylövés érte Orosz Péter Pál atya állát, áthatolt a nyakán és a vállán. A szovjet kommunisták így vetettek véget Alsókaraszlón a munkácsi görögkatolikus egyházmegye papja életének, amelyet a leggyengébbek iránti odaadás és a szilárd hit jegyében élt. A merényletet követően Orosz Péter Pált az egyház azonnal vértanúnak tekintette.
Holttestét az ilosvai kórház halottas kamrájába vitték, majd néhány nappal később titokban hantolták el egy bozótosban Beregkövesd közelében. Földi maradványait később a milícia és a KGB munkatársai kiásták és Ilosvára vitték, az ilosvai rendőrkapitány garázsában betonba ágyazták be.
Elhantolásának helye a Szovjetunió felbomlásáig rejtve maradt; több mint harminckilenc éven keresztül Péter atya nyughelyét a legszigorúbb titoktartás övezte. Csak a görögkatolikus egyház törvényesítését követően akadtak olyan szemtanúk, akik eskü mellett vallottak a tragikus napok igaz történetéről.
1992. július 28-án az ilosvai rendőrség fogdájának korábbi vezetője vallomást tett, és megmutatta azt a garázst, ahol a holttestet elhantolták. Az exhumálást és a vizsgálatokat követően 1992. augusztus 23-án Orosz Péter atya földi maradványait Ilosváról Bilkére vitték, és augusztus 28-án, neki kijáró és kiérdemelt tisztelet mellett, görögkatolikus szertartás szerint újratemették. Koporsóját a Szent Péter-templomban helyezték el. „A hálás hívek a mártír püspök tiszteletére kápolnát építettek, amelyben a Szent Család-kép előtti oltárasztal üveglapja alá helyezték el hamvait. Magyar Pál, Bilke paróchusa imakilencedet írt a mártír püspök dicsőítésére” – jegyezte hivatkozott cikkében Fodorné Orosz Erzsébet, Orosz Péter Pál atya unokahúga.
A görögkatolikus lelkész vértanúhalála életszentségének a megkoronázása volt, áldozatos lelkipásztori munkájának jutalma. A hívek körében nagy tiszteletnek örvendett, teljes szívvel szerették lelki atyjukat, aki az üldöztetés legnehezebb napjaiban is velük maradt, vigaszt nyújtott, jó és gondoskodó pásztoruk volt. Emléke mélyen bevésődött a hívek emlékezetébe, és ma is élénken él a „fama signorum”-mal együtt, vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy eredményesen közbenjár Istennél.
Orosz Péter Pál atya boldoggá avatási eljárását Sasik Milán, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspökének kezdeményezésére, Szőke János posztulátor és Puskás László atya támogatásával indították el. Az egyházmegyei szakasz, amelyet az Apostoli Szentszék is megerősített, 2009. június 3-án kezdődött meg. Milán püspök 2014. október 2-án audiencia keretében adta át Angelo Amato bíborosnak, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja prefektusának a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakaszának iratait és ezzel megkezdődött a folyamat római szakasza.
A Szentszék 2022. augusztus 5-én ismerte el Isten szolgája Orosz Péter atya vértanúságát. Ferenc pápa az aznap délelőtti audiencián fogadta Marcello Semeraro bíborost, a Szentek Ügyei Dikasztérium prefektusát és engedélyezte hat dekrétum közzétételét, köztük az alábbit:
„Az első dekrétum Isten szolgája Orosz Péter Pál, a Munkácsi Eparchia papjának vértanúhalálát ismeri el. A görögkatolikus pap 1917. július 14-én született a magyarországi Biriben. A hit elleni gyűlöletből ölték meg 1953. augusztus 28-án a kárpátaljai Alsókaraszlón (Ukrajna).”
Orosz atya vértanúhalálának hivatalos elismerése újabb nagy lépés boldoggá avatásának folyamatában.
(Szerkesztett szöveg az alábbi források alapján: Udvarhelyi Olivér: Orosz Péter Pál fölszentelt vértanú című írása (kézirat)
https://www.vaticannews.va/hu/egyhaz/news/2022-08/orosz-peter-pal-gorogkatolikus-pap-vertanuhalalt-halt-karpatalja.html
https://www.vaticannews.va/hu/vatikan/news/2022-08/szentszek-dekretumok-isten-szolgaja-orosz-peter-pal-munkacs-pap.html – utóbbiak egyúttal a képnek is forrásai)
Az előző rész: – A remény nem álmodozás ITT
Az Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja kiadását gondozó Misszió Média Lap- és Könyvkiadó Kft. szervezésében és koordinálásával az idei év folyamán létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évének politikatörténeti, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, helytörténeti, családtörténeti… fejezeteiből merítő, 103 írásból álló gyűjtemény. A cikksorozat ötven eleme a miskolci Új Misszió katolikus folyóirat nyomtatott és online kiadásában, más darabjai a torontói Kalejdoszkóp irodalmi-kulturális magazin internetes oldalán és az Életünk újság papíralapú változatában jelennek meg, valamennyi eleme pedig, sorszámmal ellátva, az Életünk újság webes felületén (www.eletunk.net) érhető el. A program együttműködő partnerszervezete a kanadai Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub, az újfehértói székhelyű Debreceni Magvető Alapítvány és a miskolci Új Misszió Alapítvány, támogatója pedig mások mellett a Bethlen Gábor Alap. A projektet vezeti és a cikksorozatot szerkeszti annak kezdeményezője: Varga Gabriella.
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 