Szerkesztői üzenetek – 1927-ből

Csendesen jeligére – Köszönöm, hogy imádkozol értem. Hidd el, ez a legnagyobb, amit egyik ember a másiknak adhat.

A Nagyasszonyunk című egykori újság 1927-28-as számait lapozgatva találtunk rá ezekre a kedves, akár ma is érvényes üzenetekre.

M. Jolán – Ne a mindenáron kivívandó eredmény legyen a fő célod, mikor munkába indulsz, hanem az egész lélekkel végzett becsületes munka. Isten segítsen!
Sárga Viola – Ha a vízbe egy jó késhegynyi boraxot teszel, meglágyul, jól leviszi a zsírt az arcról. Hogy vétek-e puderezkedni? Szívem, nem a puder a vétek, hanem a hiúság: a mások véleményének, a saját mivoltunknak túlságos fölbecsülése. Puder, nem puder: nem fontos. De hogy te négy oldalon keresztül mind ilyeneket kérdezel, ez már nem nagyon biztató jel. Más dolgok nem érdekelnek?
Gondolkodó – Azt hiszem, nincsen igazad. Ha még mélyebben gondolkoznál, rájönnél, hogy az emberek sokkal jobbak, mint amilyeneknek látszanak. Aki keserűen nézi a világot, az keseríti a világot. Hogy is mondja Sík Sándor: ,,…minden fénynek ti vagytok a napja – Színét a virág belőletek kapja – Hogyha ti sírtok, minden elsötétül, – S minden felragyog lelketek tüzétől”.
Alsócsalár – Nagyon örültem kedves levelednek. Igyekezz mindig az Úr Istent keresni és egyszerre meglátod, hogy Vele együtt minden mást is megtaláltál, amit nélkülözöl…
Szathmáry – Sajnáljuk, de az a hang nem a Nagyasszonyunk hangja. Mi nem a letört, fáradt életet éljük, hanem a diadalmas világnézet fénykörében élünk. Az Úristen gyermekének boldogságát át szeretnénk ültetni mindenkinek a szívébe.
Organetz Tercsi – De milyen kis csacsi vagy! Nem szégyen az, hogy szereted a házimunkát! Még ha pusztán kötelességből végeznéd, akkor is örülnék neki, de ha szereted, akkor kétszeresen örülök, mert harmonikus, derűs, másokra gondot viselő, diadalmas lélekre következtetek belőle.
Modern kislány – Hogy mit szólok ahhoz, ha egy tizenöt éves kisleány cigarettázik? Hát, fiam, először is kinevetem azt a kis majmot, aztán sajnálom – a papáját, hogy már nincs kezeügyében az a hasznos szerszám, amit pipaszár néven ismertek azelőtt az emberek. Aztán nagyon sajnálom őt magát. De nagyon…
Szélvész Dorothea – Szegény kislány, képzelem, mennyire búsulsz, hogy elvesztetted a táskádat; elhiszem, hogy anyuskád is búsulni fog, de azért csak mondd meg minél előbb. Meglátod, megkönnyebbülsz. Kihez mennél, ha valami bajod van, mint anyuskádhoz?!

Rajzokkal imádkozva IDE KATTINTVA
Neveljünk együtt: Don Bosco és a ,,megtalált” gyermekek ITT 

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.