Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –
s a képhez íródott gondolatai:

E csodák, magán kinyilatkoztatások által döbbenünk rá újra és újra: „…Velünk az Isten!”

Az Oltáriszentségnek a katolikusok életében központi szerepe van, mégis az a tapasztalat, hogy sokan nem veszik komolyan, és megkockáztatom, hogy vannak, akik kételkednek, hogy Jézus valóságosan jelen van a kenyér és a bor színe alatt.

Igen, valóban nehéz elfogadni, mert az ember általában a megtapasztalt valóságot tudja elhinni. Az Oltáriszentség esetében Jézus szavának hiszünk, aki az utolsó vacsorán azt mondta: ez az Én testem, és ez az Én vérem.
Napjainkban egyre-másra jönnek jelenésekről szóló hírek, melyeket legtöbbször a jámbor hívek megtévesztésére használnak fel, és sajnos nem sikertelenül, pedig a csodák, a tudomány számára érthetetlen események végigkísérik az Egyház kétezer éves történetét. Elég csak a mindannyiunk által jól ismert Mária-kegyhelyekre gondolni, szinte mindegyiken találkozunk csodákról szóló történetekkel. A Szentírás is tartalmaz csodákat, melyek Isten erejét, mindenhatóságát hirdetik, ezért nem lepődhetünk meg azon, hogy nemcsak Mária mutatkozik meg alkalmanként a kiválasztottaknak, hanem a Szentségi Jézus is megmutatja jelenlétét a Szentostyában.
Jó pár feljegyzés van a múltból, melyek olyan eseményekről számolnak be, hogy a Szentostya lebegett, vagy épp a konszekráció után valódi hússá, a Szent vér, valódi vérré változott, ahogy az történt Lanciano-ban 750 körül… Egy másik eset 1995-ből: amikor a pap egy massechussetts-i templom tabernákulumát kinyitotta, azt látta, hogy az átváltoztatott Szentostya vér- zik. Miután a vérzés folytatódott, áttették egy másik szentségtartóba, további kivizsgálás végett. A plébánia sok tagja volt szemtanúja a csodának. A vért elküldték egy biokémikusnak, hogy laboratóriumi vizsgálatokat végezzen rajta, majd pedig a kaliforniai igazságügyi orvostani laboratóriumnak, s ugyanaz lett az eredmény: emberi vérről van szó.
A szentképen látható kegykép egy 1330-as, walldürni szentmiséhez kapcsolódik: a mise bemutatása közben a pap véletlenül felborította a kelyhet. A bor valódi vérré változott, majd a megfeszített Krisztus képe jelent meg a korpolárén, melyet azóta is őriznek.
És még sok más Eucharisztikus csodáról tudunk, sőt, napjainkban is történnek ilyenek, melyek hitelességét vatikáni szakértők vizsgálják.
Miért is történnek a csodák? A válasz nagyon egyszerű: a hívőket erősítse hitükben, a hitetleneket hívőkké tegye. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a szívünk nyitott és elfogadjuk, hogy Isten létezik, és jelek által mutatja meg jelenlétét, erejét és erősít bennünket. E csodák, magán kinyilatkoztatások által döbbenünk rá újra és újra, amit Máté evangéliumában olvasunk: „…Velünk az Isten!” (Mt 1, 22) s amire Jézus is ígéretet tesz: „Én veletek vagyok mindennap, a világ végéig!”(Mt 28, 20)

A rovat előző része: – Íme, hitünk szent titka ITT
A sorozatból: – Sétáljunk át a lelki hídon ITT

– Az Oltáriszentség után csúszva – Eucharisztikus csoda ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.