TRIANON 103 – Sokak megmentője, segítője, barátja

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Valentiny Géza pápai prelátus példát ad mindannyiunk számára 

„Szerette az életet, nagyra becsülte a barátságot és elfogadta a szenvedést. Soha nem engedte, hogy a mindennapi gondok megbontsák egyéniségének harmóniáját.” „Soha nem sietett, de nem is késett el. Nem kapkodott, de elmaradt munkája nem volt, mert átsugárzott rajta az emberségnek, az Istentől kapott méltóságnak az a jele, amire életében csak apránként jöttünk rá, amire most az emlékezés nyitja meg talán az ajtót.” Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi görögkatolikus püspök fogalmazott így Valentiny Géza pápai prelátusról egy bécsi megemlékezésen. Ezt az ajtót akarjuk nyitogatni mi is Trianon 103 című sorozatunk 53. részében.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Szolgálatra mindig készen

Ft. Vondra Gyula plébános a hatvanas évek egyik Illésnapi-ünnepségén (Archív felvétel Góbor Béla gyűjteményéből. Forrás: Magyar Szó)

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 115 éve született (és 57 éve meghalt) Vondra Gyula atyára emlékezünk

 Vondra Gyula atya a Turóc vármegyei Nagyturányban (a jelenlegi Szlovákia területén) született 1908. július 26-án – pontosan 115 évvel ezelőtt. Gimnáziumi tanulmányait 1921 és 1929 között Szenttamáson, Szabadkán és a boszniai Travnikon, a teológiát 1929–1933 között Diakóváron végezte; 1933. július 2-án szentelték pappá Szabadkán. Kápláni szolgálatát Kishegyesen kezdte, majd 1936-tól a belgrádi Krisztus Király-plébánián folytatta. 1938-tól a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiókszervezetének elnöke is volt. 1939-től a magyar tagozatú belgrádi tanítóképző internátusának igazgatójaként, 1940–1941 között a tanítóképző hittanáraként is tevékenykedett.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Adassék neki tisztelet

Mailáth Gusztáv Károly, Xantus Géza bronzalkotásán

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Főhajtás tegnap és ma a legendás erdélyi főpásztor,
Gróf Mailáth Gusztáv Károly
személye és emléke előtt

„1922. február 9.: a gyulafehérvári székeskáptalan körlevele megérkezik, amelyben egyházmegyénk Kegyelmes Főpásztora, Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök úr 1922. május 1. püspökségének negyedszázados jubileumi napjának megünneplésére szólítja fel az összes erdélyi egyházmegyei híveket. Csíkgyimesi hívek 1922. május 1. ünnepélyes istentisztelettel szentelték meg. A káptalan levéltárába pedig a következő az istentiszteleten elmondott szentbeszéd küldetett be” – így kezdődik György Lajos csíkgyimesi esperes-plébános bejegyzése a mai gyimesbükki plébánia Domus Historiájában, majd folytatódik a szentbeszéddel, amelyet Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspökké szentelésének 25. évfordulója napján, 1922. május 1-jén mondott el. Ezt idézzük. 

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Ő élt és vonzott”

Mailáth püspök Gyimesbükkben bérmál

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Apró szavak Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök nagyságáról

Székhelyi Gróf Mailáth Gusztáv Károly (Bakóca, 1864. szeptember 24. – Budapest, 1940. március 18.) Erdély 72. püspöke volt és az addigi sorban a leghosszabb ideig, negyven esztendőn át szolgálta egyházmegyéjét. Esztergomi egyházmegyés papként kapta főpásztori kinevezését 1897-ben az akkori Magyarország legnagyobb egyházmegyéjébe. Ez az 50 ezer négyzetkilométernyi terület 15 vármegyére oszlott, amit 16 esperesi kerületbe szerveztek; összességében 227 plébániát és 3200 filiát foglalt magába. Trianon 103 sorozatunkban Mailáth püspök tevékenységének 1920 utáni részére vetünk egy rövid pillantást Halász Péter Gróf Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök Gyimesbükk szívében című munkája, valamint Koncsag László A népnevelő és iskolaépítő Mailáth püspök című tanulmánya és más írásai alapján.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Hiányzol, Hajdó pap bácsi… 

Fotó: Gulyás László

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Hajdó István főesperes-plébánosra halálának 12. évfordulóján (2023. július 8-án) az ő saját szavaival, valamint Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár gondolataival emlékezünk.

Hajdó István 1942. december 18-án született a Hargita megyei Bogárfalván kilencgyermekes család hatodik gyermekeként. Az elemi iskolát szülőfalujában, az általános iskola felső tagozatát Székelyszentléleken végezte. 1958 és 1962 között a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskola diákja, 1962-től 1968-ig pedig a Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Tizennyolc évfolyamtársával együtt 1968. április 21-én szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron a püspöki székhely ezeréves székesegyházában. Papságának első állomáshelye 1968-tól 1978-ig Nyikómalomfalva volt. Ott töltött tízéves szolgálati idejének utolsó éveiben Orbán Balázs szülőfalujában, Székelylengyelfalván is ellátta a lelkipásztori teendőket. Mindezekről ő maga így mesélt:

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – A Jótanács Lelkére hallgatva

Körmenet a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Visszatekintés elmúlt évszázadokra és évtizedekre
a 2009. évi, 27. Bécsi Csíksomlyói Búcsún

P. András Imre SJ (1928–2011) atya életútjának és munkásságának minapi bemutatásakor szóltunk arról, hogy bécsi tartózkodásának több mint fél évszázada alatt mindig szívügyének tekintette földijei sorsát, támogatta kezdeményezéseiket s nemritkán azok élére állt. Az Ausztriában élő magyarok számára a jóságos, bölcs, jó tanácsaival minden helyzetben eligazítani képes, igazi atya volt. Elmondtuk, hogy a nehéz időkben, amikor az Ausztriába menekült erdélyi és a Kárpát-medence más vidékeiről érkezett magyarok számára – menekültstátusuk miatt – szülőföldjük s benne Csíksomlyó megközelíthetetlen volt, életre hívta a „Bécsi Csíksomlyói búcsút”. 1983-tól kezdődően 2011-ig huszonkilenc alkalommal szervezte meg Szentháromság vasárnapján a magyarok találkozását, hogy azok erőt merítsenek az együttlétből, az Istenhez való közelkerülésből, a Csíksomlyói Szűzanya segítő erejéből. (Az eseményt az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete az András Imre atya halála utáni években is megszervezte.) 

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Hűséges az Isten”

P. András Imre SJ 2010-ben a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

   A székely jezsuita szociológus, P. András Imre SJ (1928–2011) értékteremtő életútja

  A súlyos betegségekkel megküszködő, számos viszontagságon átkelt, a történelem fordulataitól „kalandos” utat bejárt, mégis alkotásokban tevékeny és munkaeredményekben gazdag életet élt, a szétszóratásban „felnövő” és feladatot vállaló nagy nemzedék méltó alakja, András Imre jezsuita szerzetes 1928. október 30-án született a székelyföldi Csíktaplocán, András Gyárfás és Lajos Juliánna nyolc gyermekének egyikeként. Csíktaploca ma Csíksomlyóval együtt a nagyvárossá nőtt Csíkszereda része. Az elemi iskolát Imre atya a szülőhelyén, a középiskolát 1940–1947 között a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Érettségije után nyomban jelentkezett a szatmárnémeti jezsuitákhoz, és hogy hivatását követhesse, még ugyanazon év őszén, 19 évesen, 1947. szeptember 7-én átszökött a román–magyar határon. Másnap felvették a budapest-zugligeti Manrézába és megkezdte a noviciátust. Alig 21 évesen, 1949 nyarán súlyosan megbetegedett: tébécés fertőzés jelentkezett a tüdején, orvosai már-már szinte lemondtak róla – emiatt a fogadalomtétele is elmaradt, illetve elhalasztották. 

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Megpróbáltatások sorozata 

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Az egyházüldözés kezdete Erdélyben (1948)

Az egyházüldözések 1948-ban konkrét formában kezdték támadni a gyulafehérvári egyházmegyét, iskolarendszerét és intézményeit. Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák 1948. augusztus 3-i, 176. számú határozatban rögzítetteknek megfelelő államosítása volt: az állam megfosztotta az egyházmegyét óvodáitól, általános, közép- és főiskoláitól, és elkobozta a fenntartásukat szolgáló vagyonát is.
Másik megpróbáltatásként azt kellett az egyháznak elszenvednie, hogy megfosztották az eszmeterjesztés eszközeitől is: felszámolták nyomdáit, megszüntették folyóiratait.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Én itt lettem ember”

Jakab Antal püspök a római tanulmányai idején, Ostiában. Forrás: Jakab Antal Keresztény Kör archívuma

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Jakab Antal püspök Rómában a Lateráni Egyetem hallgatójaként 1939 és 1942 között

Püspökké szentelése (1939. február 12.) után Márton Áron azonnal Rómába küldte továbbtanulni tehetséges, fiatal papját, Jakab Antalt, akiben nagy jövőt látott. Annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, Jakab Antal három évet kapott. „Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza!” – e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Kevés napfény, sok sötétség

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 85 évet élt Székely Gergely atya vallomása
a megsemmisítő munkatáborról

Az előző rész – Meghurcolt ártatlanság  ITT

Székely Gergely c. kanonok, c. esperes, plébános Gyergyóalfaluban született 1923. október 19-én. A középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban és a kolozsvári piarista gimnáziumban, teológiai tanulmányait Kolozsváron, Zircen (egy félévet) és Gyulafehérváron végezte. 1948. június 20-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Káplánként Gelencén, Gyergyóújfaluban és Gyergyószentmiklóson szolgált. Utóbbi helyszínen 1951. február 2-án letartóztatták, azzal gyanúsítva, hogy részt vett a rendszer megdöntésére irányuló földalatti szervezkedésben. Félévig vizsgálati fogságban tartották, majd 1951. augusztus közepén a ghenceai elosztólágerbe vitték. 1951 szeptemberétől 1952 májusáig a Fekete-tenger partján a Capul Midia-i lágerben a Duna-csatorna építésénél dolgoztatták, májustól október 3-i szabadulásáig pedig Bukaresttől keletre, Baraganon a funduleai gazdaságban főleg gyapottermeléssel foglalkoztatták. Szabadulása után Csíkdánfalván szolgált. 1956-tól Vágáson volt plébános, ahol, nem törődve a kommunista hatalom sokszori zaklatásával, 1974-ben a hívek önzetlen segítségével templomot építtetett Jézus Szíve tiszteletére.

Olvassa tovább!