Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Százharminchat éve született Boldog Scheffler János szatmári püspök és vértanú
Boldog Scheffler János szatmári római katolikus megyéspüspök, vértanú 1887. október 29-én született a Szatmár vármegyei Kálmándon tízgyermekes földművescsaládban. Szülei szegény, de mélyen vallásos emberek voltak, akiknek a hit gyakorlása a mindennapjaikhoz tartozott. A szegény sorsú fiú fejlődésében meghatározó szerepet játszott a falu plébánosa, aki felkarolta és életre szóló lelki útmutatást adott számára.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a Gráci Magyar Katolikus Közösség Mindszenty-Vadon Emlékzarándoklata
Hatvanhat esztendővel ezelőtt, 1957 szeptemberében a stájerországi kegyhely 800 éves évfordulója alkalmából a gráci magyarok nemcsak autóbusszal érkeztek Máriazellbe: két diák kerékpárral, négyen pedig, élükön Vongrey Félix Gusztáv cisztercita szerzetes atyával, gyalog tették meg a háromnapos utat. Máig élő hagyományukat csak később, a hetvenes évek végén elevenítették fel és alapozták meg újra a gráci magyarok, azóta – kisebb megszakításoktól eltekintve – évente rendszeresen megszervezik a kegyhely gyalogos felkeresését. A nagy múltú, időközben Mindszenty-Vadon Emlékzarándoklat névre keresztelt nyár végi búcsújárás történetét néhai Ugri Mihály, a Gráci Magyar Katolikus Közösség Pasztorális Tanácsa volt ügyvezető elnökének elmesélése alapján ismertük meg.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Hetvenkilenc éve szentelték püspökké a görögkatolikus Romzsa Tódort
A huszonkét éve boldoggá avatott munkácsi vértanú, Romzsa Tódor püspök 1911. április 14-én született Kárpátalján, Máramaros vármegye rahói járásában, Nagybocskón, görögkatolikus, szerény körülmények között élő család kilencedik gyermekeként.
Küzdelem a létszámkorlátozás ellen a gyulafehérvári teológián
– Néhai Hajdú Gyula rektor leírása –
Tudjuk, hogy minél nagyobb feladatot kap valaki, annál nagyobb a felelőssége annak teljesítésében. A megvalósítás súlyos keresztet jelent, különösen, ha külső, ellenséges körülményeket, akadályokat gördítenek elé. Jakab Antal püspök úr számára, aki 1980-tól 1990-ig az egyházmegye főpásztora volt, a nehéz időkben való vezetés mellett a legnagyobb gondot s egyben a legnehezebb keresztet a papi utánpótlás biztosítása jelentette, annál is inkább, mivel azt saját egyházmegyéjén kívül még három egyházmegye (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár) számára is biztosítani kellett, ezen egyházmegyék papságra készülői is a gyulafehérvári teológián folytatták ugyanis tanulmányaikat.
Ismert, hogy a kommunista rendszer mindent megtett, hogy lerombolja az emberek hitét és megakadályozza a kisebbségi népek (nemzetek) fennmaradását.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Hajdú Gyula atya hatvanöt papi éve három nagy fejezetben
Hajdú Gyula pápai prelátus, kanonok, teológiai rektor a Kovászna megyei Székelypetőfalván született 1927. július 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Kézdivásárhelyen, teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Utóbbiról így mesélt:
– A teológián 1947 szeptember közepén már megkezdődött a tanév, csakhogy az én irataimat a plébánosom tévesen állította ki, így hiába vártam a felvételemről szóló értesítést.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
A szászrégeni templomban is minden festmény igazi elmélkedés, istendicséret és imádság
A szászrégeni római katolikus templom freskói 1968-ban készültek; az egyházközség plébánosa akkor Szirmai Béla atya volt. A XVIII. század második felében, barokk stílusban épült egyhajós kis templom mennyezetét a keresztény világ legismertebb imája, a Miatyánk alapján készült képek, Lukácsovits Magda alkotásai díszítik.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
Aki lelkiekben „előszedte” és megtartotta magát:
Veress László esperes, plébános
Ft. Veress László esperes, plébános 1926. május 14-én született Csatószegen, székely gazdálkodó családban. 1947-ben érettségizett a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban, 1947. szeptember 9-től pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola növendéke volt 1951-ig. 1951. június 30-án, mint a hatalom szemében megbízhatatlan elemet, munkaszolgálatra vitték őt is a Brassó megyei Ótohánba. 1953. december 31-én szabadult. 1954. január 1-jétől tisztviselőként dolgozott Ótohánban az 5-ös számú építkezési tröszt 203. számú vállalatánál. 1955. január 3-án beadta felmondását (az alábbiakban megtudjuk, hogy miért) és hazatért szülőfalujába. A csatószegi egyháztanács kántornak választotta. Ezt a szolgálatot 1955. március 25-ig látta el, ekkor a börtönből röviddel azelőtt kiszabadult Márton Áron püspök visszahívta a gyulafehérvári teológiára. Itt végezte el 1955 nyarán a teológia ötödik évfolyamát, a hatodévet 1955–1956-ban fejezte be. 1956. június 29-én szentelte pappá Márton Áron püspök a gyulafehérvári székesegyházban.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
A néhai Bodó Péter atya visszapillantásai közel fél évszázadra
Bodó Péter pápai káplán, címzetes esperes, nyugdíjas plébános Csíkszentdomokoson született 1928. január 26-án. Az elemi iskola elvégzése után Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron folytatta tanulmányait. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Papi pályáját mint segédlelkész 1958-ban Gyergyószentmiklóson kezdte, majd plébánosként Borszékon, Csíkkarcfalván, Harasztoson és Nyikómalomfalván folytatta. Nyugdíjas éveiben ismét visszatért Gyergyószentmiklósra, ahol szívesen besegített a lelkipásztori munkába. Jószívű, adakozó, segítőkész, imádságos lelkület jellemezte. Végrendeletében úgy fogalmazott: „Uram, hiszlek és reméllek, tiszta szívből szeretlek. Engedd meg, hogy végórámban legyenek e szavak számban és szívemben feljegyezve.” Méltóságteljesen megélt idős papi évek után, életének 94., papságának 65. évében, 2021. június 5-én tért haza a Mennyei Atya házába. Az alábbi emlékszemelvényeket e sorok írójának élőszóban adott interjúi, valamint írásban rögzített feljegyzéseiből szerkesztettük. Az elkövetkezőkben tehát Bodó Péter atya szavait olvassuk.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Augusztus 20.: hatvan éve szabadult a börtönből és tizennyolc éve hunyt el Lénár Károly esperes-plébános, pápai káplán, hányatott sorsú felvidéki magyar teológus
Az 1963. esztendőben augusztus huszadika fontos nap volt Lénár Károly atya életében: tizenkét év után – amnesztia nyomán – kiszabadult a kínzó börtönökből, amelyeknek a celláiba ártatlanul zárta be őt a kommunista hatalom. De nem ez az egyetlen életesemény, amely Károly atya sorstörténetében augusztus huszadikához kapcsolódik: Krisztus bátor hitvallója 2005-ben ezen a napon tért haza a Mennyei Atyához. A kettős évforduló nélkül is illenék megemlékeznünk róla Trianon 103 sorozatunkban – és ezt most a Ma7 cikke, valamint más források alapján, tisztelet- és kegyeletteljes főhajtással meg is tesszük.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Böjte Csaba bizonyosságpéldái arra, hogy a szeretet minden jóra megtanít és hogy csak egymást boldogítva lehetünk boldogok
Őt pappá szentelő püspökére Böjte Csaba ferences szerzetes igen-igen megható történettel emlékezik a Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című kötetben (Varga Gabriella–Vencser László, Kairosz Kiadó, Budapest, 2009). Ezt most teljes terjedelmében, változtatás nélkül sorozatunk részévé tesszük, s bár a történet oly mértékben ragadja magával és bilincseli le az olvasót, hogy egy ideig nem is ereszti tovább, mi mégis továbblépünk, és beszámolunk az említett kötet dévai bemutatójáról is. Azért tesszük ezt, mert úgy találjuk: a vágy, amellyel Böjte Csaba teológiai tanulmányai befejeztével a papi pályára lépett, az idők folyamán – és ezt már most kijelentjük – eljutott a beteljesülésig, ezt a külső szemlélőként 2009-ben szerzett, itt leírt tapasztalatok is kristálytisztán megmutatják. Tartsanak velünk, engedjék, hogy az emlékképkockák elkísérjék a nyolcvanas évek elején-közepén Gyulafehérvárra, majd bő két évtizeddel később Dévára!
A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. További információ itt! Szolgáltatásaink igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ok!
Adatvédelem & Cookie szabályzat
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
