A mennyország kezdőkapusa

Emléktábla Rakaczki Bencének

Az új diósgyőri stadionban tartott első meccsen (2018. május 5.) is felhangzott a mintegy 13 ezer szurkolótól a tapssal kísért Rakaczki Bence, Rakaczki Bence…- kiáltás. Ez már szinte azóta megható hagyomány, mióta a DVTK hitében erős, sokaknak példát adó fiatal kapusa az Örök Hazába költözött.

Az amigeleken.hu szurkolói internetes oldal kezdeményezésére 2015. szeptemberében Bence tiszteletére emléktáblát helyeztek el a DVTK-stadion falán, kisvideónk ennek megáldásán készült. Megkérdeztük az illetékesektől, átkerül-e az emléktábla az új stadionra, s igenlő választ kaptunk: hamarosan újra tiszteleghetnek a sportolók és az arra járók a fiatalon elhunyt focista emléke előtt.

Olvassa tovább!

Édesanya, lézerfényben – 2018. május 12.

Megható, látványos előadással jelentkezik a Fényszínház az édesanyák és a Szűzanya hónapjában.
Amint a leírásban olvasható: ,,Édesanya“ – A szó maga a mindenség. Az élet és a szeretet forrása…
Előadásunkat a hála és a köszönet ihlette. Próbálkozunk az édesanyák értünk való szeretetének és küzdelmének bemutatásával. A látványvilágot Simon András lézergrafikái teszik feledhetetlenné.
,,Ki a bölcsőt ringatja – a világot igazgatja“ – tartja a mondás… Azt gondoljuk, erőforrásaik végtelenek: mert ők ÉDESANYÁK… Pedig közben ők is emberek. Vannak vágyaik, lehetnek fáradtak, kimerültek lélekben és testben, és szenvednek, még ha nem is látjuk, mert gondosan elrejtik szemünk elől, ahogy igyekeznek a világ minden szennyétől megóvni minket. Szeretetük végtelen, örömük fejlődésünk által való, kínjaik számunkra ismeretlenek.
A fénnyel kísért gondolatok és hangjátékok, versek a Szűzanya gondolatait, az ő szenvedését is megelevenítik, amint a keresztúton kíséri fiát. 

A premiert az Angyalföldi Szent Mihály Templomban (Budapest Babér u. 17/B.), 2018. május 12.én, este 8 órától tartják.

Olvassa tovább!

Elvágtatunk a sátán mellett

Levetkőzni a ,,sallangokat”… – interjú, lóhátról

Dobokay Péter egykori zsoké, ma lovasedző őriszentpéteri lovasudvarában – illetve a gyönyörű vidéken lóháton sétálva – készült az interjú, melyben a ’60-as éveit taposó, ifjú lendületű lovas gazda hitéről is vallva sok elgondolkodtató gondolatot osztott meg velünk, rendkívül élvezetes stílusban. A videó alatt néhány idézet:

  • ,,Mindig a Jóistenhez fohászkodunk, és amikor segített, akkor úgy félretoljuk. Á, nem megyek ma templomba, inkább söprögetek… El kell menni a templomba, ott rosszat még senki nem tanult…” Olvassa tovább!

LéleKzet – Csillagok alatt, csodákról…

A  fényszennyezés ,,elrejti” a Teremtőt

Megható a korábban eléggé ,,bulis” életet élő apáca világhálón látható visszaemlékezése, melyben megtérését ahhoz a pillanathoz köti, mikor egy éjszaka kinézett az ablakon, s a csillagos égboltot látva érezte: nincs egyedül, valaki ,,figyeli”. A fényszennyezés miatt azonban elveszíthetjük a hasonló lehetőségeket… 

Olvassa tovább!

Férfinak és nőnek teremtve

Antigenderista elköteleződés

Az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.
Imádva borulok le előtted Teremtő, Megváltó és Megszentelő Istenem! Elismerem, hogy minden, ami létezik, a Te teremtményed, aki a nem-létezés sötétségéből puszta akaratoddal, végtelen ingyenes szeretettel hoztad elő a létezőket… Az embert pedig férfinak és nőnek teremtetted és megáldottad őket (ld. Ter 1,27–28).
Ígérem, ó Emberszerető, hogy teljes meggyőződéssel, a Te dicsőségedre és az emberek megmentésére minden erőmmel, minden pillanatban elítélem a gender ideológia minden tételét, és harcolok ellene.

Olvassa tovább!

Barokk zene barokk templomban – Ave Maria

Hogyan ,,írta felül” Bachot Gounod?

A barokk korszakban sok egyházi zene született, többek között ezekből hallhatott néhányat a Miskolc-mindszenti templom közönsége 2018. február 11-én Szurasenkó Dániel, Balázs Adrienne és Kékes Zsuzsa előadásában.
Az érdekes zenetörténeti kiegészítést a videó alatt olvashatják.

Hogy miért az Ave Maria latin szövege került Bach és Gounod ,,közös” művéhez, arról nem szól a zenetörténet, a ,,társszerzőségről” viszont maga Gounod számolt be Munkácsy Mihálynak és Bloch Józsefnek. Olvassa tovább!

Fehérruhás ,,fényalak”

Templomkupolán sétáló nőalak

Kairó egyik külvárosában 1968. április 2-a és 1971. május 29-e között – az azóta újranevezett – Fényességes Szent Szűz nemzeti szentély (kopt temp­lom) felett több százezezren láthattak és fény­képezhettek egy Szűzanya-jelenést.

50 éve kezdődött kairói jelenés

A zeituni templomot 1924-ben építették a Szent család egyiptomi menekülésének tisz­­te­letére: a legenda szerint az épület mellett található fa alatt pihent meg Mária és Jó­zsef a gyer­mek Jézussal.

Olvassa tovább!

Szűzanya-legendás Jerikó rózsája

Növényi feltámadás

Egyfajta különleges ,,feltámadást” mutat – teljesen kiszáradt állapotból zöldül/virágzik újjá – egy kis víz hatására a Jerikó rózsájának nevezett növény. Szűzanya-legenda is fűződik hozzá, ezt is elmeséli Gera Olga, egy nagyjából 7000 darabos, vallási kötődésű tárgyakat tartalmazó magángyűjtemény tulajdonosa.

Kapcsolódó videók: 1. rész: Máriás (élet)minták IDE KATTINTVA
2. rész: Patakban sodródó Szűzanya-szobor IDE KATTINTVA

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Patakban sodródó Szűzanya-szobor

Kiállított kegytárgyak

Több mint 7000 darabos – és a világ 40 országához kötődik – Gera Olga kegytárgyakból álló magángyűjteménye. Kisvideónk a Magyarok Házában megrendezett 2018. húsvéti kiállításon készült, ahol Olga különleges tárgyakról mesél: a húsvétkor egyszer  véres könnyeket síró japán Madonnától az ikontojásokon át a Montenegróban egy patakban, szemeteszsákokkal sodródó, s onnan kihalászott Mária-arcokat ábrázoló faragásig.

Kapcsolódó videók: 1. rész: Máriás (élet)minták IDE KATTINTVA
 3. rész: Jerikó rózsája IDE KATTINTVA

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)