talaj

NOÉ BÁRKÁJA: ,,Begyepesedett” kertészkedés

– El kell fogadni, hogy a természetes rét nem rendetlen azért, mert a Jóisten által ,,megtermelt” fű ott, helyben fog elhalni is, vagy a fák alatt maradnak a lehullott falevelek… – hangsúlyozza Dr. Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, aki a talajok – s hiszik, vagy sem, ehhez kapcsolódó jobb közérzetünk – érdekében is szemléletváltást remél a kerti és a nagyüzemi gazdálkodásban egyaránt. Beszél a helytelen kiskerti fűnyírási szokásokról is, s hangsúlyozza: nem szabad szerves anyagot elvinni a kertből, a gyomnak pontosan ott lesz hasznos helye, ahonnan kihúzták!

Szeretettel ajánljuk Noé bárkája rovatunkból: 
– ,,Lehajlok a szent humuszig” ITT
– Tündérrózsán lebegve ITT
– Működtessünk madáritatót! ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

,,Lehajlok a szent humuszig”

Élet – kőbe zárt világból

A Jóisten miért a legelső dolgok között teremtette a talajt? Hogyan rajzolódik ki a talajszelvényekből a történelem? Hogyan segíti – mert nagyon! – a talajtani tudomány a mezőgazdaságot? Miért a thai király születésnapjára esik a talaj világnapja (dec. 5.)? – többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ videóinterjúnkban Dr. Dobos Endre egyetemi docenstől, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének vezetőjétől. A felvétel a Miskolci Egyetem UV-dombján kialakított talajtani bemutatószelvénynél – amely egyben Magyarország első talajtani bemutathóhelye – készült.

Van olyan megállapítás, miszerint hazánk nemzeti kincsének 40 %-a a talaj, 40 %-a az édesvíz, a maradék 20 % pedig az emberi tudás, az épített infrastruktúra és minden más, amink van. Ennek ellenére a talaj fontossága, értéke nincs benne a társadalmi köztudatban. Pedig az egyik legnemzetibb tudományunk lehetne a talajtan: gyakorlatilag a mi tudósaink fejlesztették ki, ma is előbbre járunk benne a nagy európai nemzeteknél, s az adottságaink is különlegesek. Hihetetlen a talajtani változatosság és sokszínűség hazánkban, csodájára járnak a külföldi tudósok…

Szeretettel ajánljuk:
– ,,Atyai” szavalat – Ady Endre: A magyar Ugaron ITT
– Miből lesz a cserebogár? – Játékosan a komposztálásról ITT

(ZENEFUVALLAT: Makám)
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.