Tisztelgés a tüzér őrnagy előtt

GÁBOR ÁRON a magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot, és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor a kökösi ütközetben (1849. július 2.) az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.
Kisvideónkban Kányádi Sándor A kökösi hídon című versét – Gábor Áron kézdivásárhelyi szobránál – Asztalos Julianna mondja el.

– Magunknak csináljuk az ünnepet – hangsúlyozta az erdélyi Kézdialmásra (Kelemen Didák szülőhelyére) zarándokló miskolci csoport vezetője, Várhelyi Krisztina, s végigkísérték a négynapos utat a tiszteletadásról szóló megható pillanatok: Segesváron Petőfi Sándort, Kézdivásárhelyen Gábor Áront, Gelencén Szent Imrét, Sepsiszentgyörgyön Szent Istvánt, Farkaslakán Tamás Áront köszöntötte ének és vers, Csíksomlyón pedig imádsággal tértünk be a Szűzanyához… Ünnepeljenek velünk Önök is!
Kapcsolódó videó: – Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron)
– Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén ITT
– A megszenvedettség hitele – beszélgetés Kányádi Sándorral ITT

Gábor Áronról bővebben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A branyiszkói hős pap…

…aki 1849. február 5-én Branyiszkónál győzelemre vezette a honvédeket.

‘És ti otthagynátok az ellenség kezében Isteneteket?!’ Dehogy hagyták ott…

Erdősi (előbb Poleszni) Imre Nyitrán született 1814. november 4-én, s ott is halt meg 130 évvel ezelőtt, 1890. február 9-én. Atyja Ambrus csizmadia volt.
Poleszni Imre piarista szerzetes lett, a szabadságharc alatt Selmecbányán tanított. Amikor 1849 januárjában Görgei Artúr felsődunai hadteste a bányavárosok felé vonult vissza, a Selmecbányára bevonuló nyolcadik dandár parancsnoka, Guyon Richárd ezredes a piaristáktól kért papot vegyesajkú hadosztálya lelki gondozására.

Olvassa tovább!