Katolikus folyóirat
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –
s a képhez íródott gondolatai:
Nem telik el nap, hogy ne hallanánk koronavírussal kapcsolatos szomorú híreket. Reménykednek sokan, hogy majd a vakcina megoldja a problémát. Ám fel kell ismerni, hogy csodákra az orvosok sem képesek, bárha igyekeznek lehetőségeik szerint megtenni mindent, hogy egy beteg helyzetén javítsanak.
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –
s a képhez íródott gondolatai:
„Szelíd és alázatos Szívű Jézus – alakítsd szívünket a te Szíved szerint!”
Míg májusban a Lorettói litániában Szűz Mária felé fejezi ki tiszteletét a katolikus ember, addig júniusban Jézus Szentséges Szíve előtt borulunk le, és a litánia soraival elmélkedünk Jézusról az évszázadok alatt megfogalmazott és összegyűjtött, majd imafüzérré font jelzők segítségével.
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –
s a képhez íródott gondolatai
KASZAP ISTVÁN. A mai kor emberének talán nem sokat mond e név, viszont jó pár évtizeddel ezelőtt még iskolák, szemináriumok falain díszelgett a fotója, élete sok akkori fiatalnak szolgált példaképül.
Ki is volt ő? A gyümölcsoltó Boldogasszony napján világot látó fiatalember kitűnő tanuló, sportember, cserkész, jezsuita novícius. Így lehetne pár szóban összefoglalni rövid életét. Mélyen hívő családba született, s maga sem gondolta, hogy az élet olyasmit tartogat a számára, mely halála után fiatalok sokaságának nyújt követendő példát.
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből, –
s a képhez íródott gondolatai:
Húsvéti időben a szentmise olvasmányai az ősegyház életébe adnak betekintést. Az apostolok a Lélek erejével megerősödve nemcsak Jézus utasításának tesznek eleget – hirdetik az Evangéliumot –, hanem a Názáreti Jézus Krisztus nevében olyan csodákat művelnek, amire még a hitetlen ember is felkapja a fejét.
Elgondolkodtató, hogy vajon ma miért nincsenek ilyen látványos csodák? Ma miért nem érezzük a Lélek erejét?
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –, s a képhez íródott gondolatai:
„Valék Siralom tudatlan,
Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek!…”
A magyar költészet legrégebbi és legszebb középkori emléke a XII. századból fennmaradt Ó-magyar Mária siralom kezdő versszaka jut eszembe, mikor lélekben rátekintek a kereszt alatt álló Máriára. Ebből is látszik, milyen ősi népünk fájdalmas anyához való ragaszkodása…