TRIANON 103 – Szomjúhozva kérjük: legyen békesség

Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből 

Jakab Antal 1941 karácsonyán a Római Magyar Akadémián elmondott beszéde

Püspökké szentelését (1939. február 12.) követően Márton Áron azonnal Rómába küldte továbbtanulni tehetséges, fiatal papját, Jakab Antalt, akiben nagy jövőt látott. Annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, Jakab Antal három évet kapott. „Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza!” – e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Próbatételek sorozatán át

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
 

Hajdú Gyula atya hatvanöt papi éve három nagy fejezetben

Hajdú Gyula pápai prelátus, kanonok, teológiai rektor a Kovászna megyei Székelypetőfalván született 1927. július 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Kézdivásárhelyen, teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Utóbbiról így mesélt:

– A teológián 1947 szeptember közepén már megkezdődött a tanév, csakhogy az én irataimat a plébánosom tévesen állította ki, így hiába vártam a felvételemről szóló értesítést.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Őrállónak lenni, tisztán…

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből

Aki lelkiekben „előszedte” és megtartotta magát:
Veress László esperes, plébános

Ft. Veress László esperes, plébános 1926. május 14-én született Csatószegen, székely gazdálkodó családban. 1947-ben érettségizett a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban, 1947. szeptember 9-től pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola növendéke volt 1951-ig. 1951. június 30-án, mint a hatalom szemében megbízhatatlan elemet, munkaszolgálatra vitték őt is a Brassó megyei Ótohánba. 1953. december 31-én szabadult. 1954. január 1-jétől tisztviselőként dolgozott Ótohánban az 5-ös számú építkezési tröszt 203. számú vállalatánál. 1955. január 3-án beadta felmondását (az alábbiakban megtudjuk, hogy miért) és hazatért szülőfalujába. A csatószegi egyháztanács kántornak választotta. Ezt a szolgálatot 1955. március 25-ig látta el, ekkor a börtönből röviddel azelőtt kiszabadult Márton Áron püspök visszahívta a gyulafehérvári teológiára. Itt végezte el 1955 nyarán a teológia ötödik évfolyamát, a hatodévet 1955–1956-ban fejezte be. 1956. június 29-én szentelte pappá Márton Áron püspök a gyulafehérvári székesegyházban.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „A kalitkába magot szórni”

Simon M. Veronika alkotása

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Böjte Csaba bizonyosságpéldái arra, hogy a szeretet minden jóra megtanít és hogy csak egymást boldogítva lehetünk boldogok

Őt pappá szentelő püspökére Böjte Csaba ferences szerzetes igen-igen megható történettel emlékezik a Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című kötetben (Varga Gabriella–Vencser László, Kairosz Kiadó, Budapest, 2009). Ezt most teljes terjedelmében, változtatás nélkül sorozatunk részévé tesszük, s bár a történet oly mértékben ragadja magával és bilincseli le az olvasót, hogy egy ideig nem is ereszti tovább, mi mégis továbblépünk, és beszámolunk az említett kötet dévai bemutatójáról is. Azért tesszük ezt, mert úgy találjuk: a vágy, amellyel Böjte Csaba teológiai tanulmányai befejeztével a papi pályára lépett, az idők folyamán – és ezt már most kijelentjük – eljutott a beteljesülésig, ezt a külső szemlélőként 2009-ben szerzett, itt leírt tapasztalatok is kristálytisztán megmutatják. Tartsanak velünk, engedjék, hogy az emlékképkockák elkísérjék a nyolcvanas évek elején-közepén Gyulafehérvárra, majd bő két évtizeddel később Dévára!

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Legyőzhetetlen lelkierő

Jakab Antal püspök a börtönévek után

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Antal Zoltán doktor feljegyzéseivel emlékezünk a 13 évnyi börtönrabságból 59 éve szabadult Jakab Antal püspökre

Dr. Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. Az egyházmegye későbbi püspöke 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia eredményeképpen, 1964. április 16-án szabadult.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Egy jótevő arctalan sírjele

Dominkó Istvánné sírja a régi katolikus temetőben, Hajdúnánáson

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Újabb adalékok Jakab Antal gyulafehérvári püspök hajdúnánási életszakaszához

2011-ben, amikor a székely menekültek 1916–1918 közötti hajdúnánási történetét kutattam, látótérbe került egy Dominkó nevű család, amelyet Jakab Antal legfiatalabb húga, Jakab Berta néni (1921–2012) említett nekem Gyergyóditróban, amikor a családja menekülésének és itteni befogadásának történetét igyekeztem feltárni. Hét évvel később újabb ismeretekkel gazdagodott akkori tudásom ezt a családot illetően. A hajdúnánási római katolikus temetőben, az elhagyatott területen Fülöp Géza (1899–1953) egykori plébánosunk sírja közelében véletlenül egy fekete márványtáblával ellátott műkő-sírjelre bukkantam, rajta a következő felirattal:
DOMINKÓ ISTVÁNNÉ
LOZNÓCKY ANNA MÁRIA
1888.X.10 – 1957.IV.27.
Béke poraira.
A Dominkó név feletti pillanatnyi töprengés után lelkembe hasított a felismerés, hogy ím, itt nyugszik az az asszony, aki 1916 őszén férjével, a részes munkás Dominkó Istvánnal házába fogadta a kilyénfalvi Jakab családot: az édesanyát négy gyermekével, köztük az akkor 7 éves Antikával. Mennyit kerestem ezt a sírt, s most az áthatolhatatlanság zöld tengerében itt állt előttem. Bár arcát, alakját fényképről ma sem ismerjük, lássuk legalább, kinek is az emlékét őrzi ez a sírjel. Olvassa tovább!

Küzdve és bízva – film Jakab Antal püspökről

Nyilvános a Jakab Antal püspök életét bemutató dokumentumfilm

2018 tavaszán kezdődött az a nagyszabású, Erdélyen, Magyarországon és Rómán átívelő filmforgatás, amely a hitvalló gyulafehérvári főpásztor, Jakab Antal püspök életét és munkásságát hivatott – most először –, mozgóképalkotás formájában a néző elé tárni. A dokumentumfilm 2019-ben elkészült. A Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár és Budapest állomásokra – Jakab Antal születésének évfordulójához kapcsolódóan – 2020 márciusára tervezett díszbemutatók azonban a világjárvány miatt meghiusultak. A helyzet bizonytalanságára való tekintettel az alkotók úgy döntöttek, nem várnak tovább, és a filmet Jakab Antal megyéspüspöksége kezdetének negyvenedik évfordulóján, 2020. április 2-án nyilvánossá tették.

Olvassa tovább!