FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
A 95 évet élt Orbán László prelátus helytállása a háború, a Maniu-gárda, a Duna-csatorna fojtogató légkörében
Orbán László prelátus, címzetes esperes, nyugalmazott plébános (1918–2013) Bélafalván született 1918. január 25-én. 1943. június 6-án Kolozsváron szentelte pappá Márton Áron püspök. Gyergyócsomafalván 3, Csíkszeredában 1, Bátoson 1, Kézdialmáson 18 és Gyergyóremetén 37 évig teljesített papi szolgálatot. A másik, örök otthonba életének 95. és papságának 70. évében – rubinmiséje előtt –, 2013. március 11-én ment át a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban. Végső nyugalomra – óhaja szerint – Gyergyóremetén a régi templom és a Hősök emlékműve szomszédságában helyezték.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2008-ban folytattunk és rögzítettünk vele egy nagyobb lélegzetű beszélgetést, amikor Jakab Antal püspökkel kapcsolatos emlékeiről kérdeztük. Akkor a második világégés alatti Gyergyó-medencei szolgálatáról, a Maniu-gárdisták általi meghurcoltatásáról, későbbi brassói vizsgálati fogságáról és a Duna-csatornánál végzett egyévnyi kényszermunkájáról is mesélt. Nyilatkozatának ez a része most, a Trianon 103 sorozatban jelenik meg először.
1944: „Lóháton jártam a községeket”