A Kaffka Margit centenáriumi év keretében (2018. december 1-jén volt halálának 100. évfordulója) egy kis kiállítás nyílt a miskolci Kaffka Margit Fiókkönyvtárban, s az író-költő dolgozószobájának hangulatát illusztráló íróasztalra egy Szent Antal-szobrocska is került. Lehetett-e ott helye?
Hogy eredetileg kaphatott-e helyet hasonló kegytárgy „a nagyon-nagy író-asszony” (ahogy Ady jellemezte) asztalán, arról Kühne Katalint, Kaffka Margit oldalági leszármazottját, a családi relikviák és emlékezet őrzőjét kérdeztük.
,,Természetesen volt szerepe Kaffka Margit életében a vallásnak, a hazaszeretetnek, hiszen elődei is vallásos emberek voltak. Ez a kis szobor nekem is tetszett, az egész enteriőr visszaidézte a száz évvel ezelőtti lakásának berendezését…”
– Ha egy véletlen bokron fennakad,
Mit ábrándunk ma “törvény”-nek hímez,
Találkozásunk e kis hazában?
Mert más glinglangot szívharang nem tud,
Ha csucsujázza lágy boldogságát; –
Míg zúg a szél kinn, halottak járnak,
Tábori sátor sírlepedőjük, Millió mártír,… hiába mártír…
– Jaj, higyjünk kedves! Add a kezed most!
Könnyem elég volt! – – Félúton intett
Kegyelmet néked, veszni indultnak,
Kegyelmet nékem. (Ó, daloljuk most!
“Te deum!” -, csak így érteni ezt meg)
– Hazák és útak felett az Isten.