A kassai vértanúkról

Képünkön: A kassai Szent Erzsébet-dómban 1923-ban készült el a vértanúk emlékének szentelt neogótikus oltár – ez került 2006 szeptemberi számunk címlapjára. Fotó: Dobos Klára

II. János Pál pápa 1995-ben szenvedésük helyszínén avatta szentté a három kassai vértanút. Pongrácz István és Grodecz(ki) Menyhért áldozópap, Kőrösi Márk esztergomi kanonok életét adta hitéért.
Mindhárman 1619. szeptember 7-én szenvedtek vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el Kálvin János hitújításait.

Amikor Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án Kassához értek, Dóczi András császári főkapitány kevés katonájával kilátástalannak érezte a harcot, tekintettel a város protestáns vezetőségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek kikötése volt, hogy sem a katolikus híveknek, sem papjaiknak nem eshet bántódása. Ám a hajdúk felrúgták a megállapodást: Dóczit bilincsbe verték, és elhurcolták Erdélybe. Rákóczi György meghagyta, hogy a három jezsuita papot tartsák szigorú házi őrizetben. Két napig éheztették, majd megpróbálták hittagadásra bírni őket. A sikertelen kísérlet után, szeptember 7-én ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, majd mellé dobták a másik két áldozat testét is.
Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi kápolnájának sekrestyése Pongrácz István nyöszörgésére lett figyelmes, de nem tudott rajta seíteni, mivel katolikus lévén maga sem hagyhatta el a házat. Így húszórás szenvedés után a város szennygödrében Pongrácz István is meghalt…
Fél év elteltével, Bethlen Gábor és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három vértanút megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte föl Forgách Zsigmond királyi nádor feleségét, Pálffy Katalint. Ám ő csak azzal a feltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Az asszony piros selyembe burkoltatta az ereklyéket, amelyeket a hertneki várba vitetett. 1635-ben szállíttatta innen a nagyszombati klarissza kolostor templomába. E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József feloszlatta a klarisszákat, Batthyány József prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi nővérek templomába kerültek a holttestek és fejereklyék…

Szeretettel ajánljuk: – Egy ferences vértanú – P. Kiss Szaléz ITT
– A tarcali káplán önként ment híveivel a Gulágba… ITT
– MAGYAR LITÁNIA ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.